Az új építések szárnyalnak és a használt lakások iránt is élénk az érdeklődés, de nem mindig egyszerű megtalálni azt az ingatlant, ami ár-érték arányban a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. Hol vegyünk lakást, mekkora legyen, vállaljuk-e a felújítással járó nehézségeket? Az OTP Bank kutatásának eredményei alapján a lakásvásárlók közel fele szembesült már hasonló kérdésekkel és az is előfordul, hogy a vágyaink nincsenek összhangban pénzügyi lehetőségeinkkel, ezért érdemes előre gondolkozni és kompromisszumra készen belevágni az otthonkeresésbe.
Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült új lakások négyzetméterárai is kiugróan magasnak számítanak. Az árakat a kereslet húzza felfelé: egyrészt minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, másrészt a magánszemélyeknél is jellemzővé vált, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki. Az erős érdeklődés már évek óta tart, a járváány azonban még egy lapáttal rátett erre. Az OTP Ingatlanpont elemzése alapján a nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős a kereslet, például a telkek, vagy a felújításra szoruló ingatlanok, az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is vonzó célpontok a vásárlók számára.
Nehéz lenne elhinni, hogy teljesen kikopik a városnézős, vagy legénybúcsúra ideérkező turisták "intézménye", így inkább a nagy kérdés, hogy milyen hamar indul be a pezsgés újra Budapest utcáin, illetve a nagyvárosokban, ezzel előcsalogatva a lakásbefektetőket. A turizmus alakulása egyértelműen kritikus pont, a legfrissebb adatok pedig azt mutatják, hogy vidéken még nem, de Budapesten már lényegesen nőtt a befektetési célú vásárlás aránya a múlt hónapban, összehasonlítva azt a 2020 áprilisi értékekkel. Persze, alacsony szintről nem nehéz nagyot nőni, mégis úgy tűnik, hogy éledeznek a fővárosi befektetők.
A fővárosi agglomeráció olcsóbb településein az autós ingázás költségeinek figyelembevételével együtt is jobban megéri lakást venni, mint Budapest frekventált kerületeiben az OTP Ingatlanpont szakértői szerint.
Bár az elmúlt hetek tapasztalatai alapján jelentősen visszaesett az adásvételek száma a hazai ingatlanpiacon, és az előttünk álló pár hónapban sem várható növekedés, a piac mégsem állt le teljesen. Kisebb számban ugyan, de vannak érdeklődők és vásárlók, az adásvételek lebonyolítása azonban a járvány hatására sok tekintetben megváltozott. Hogy pontosan mik ezek a változások, arról a legnagyobb hazai ingatlanhálózatokat kérdeztük.
Hamarosan már annak is utánanézhetnek a lakásvásárlók, hogy milyen anyagi helyzetben van a társasház, ahová beköltöznének, mivel módosítottak a társasházi törvény rendelkezéseit. A jogszabályváltozások célja részben pont ez, a társasházi gazdálkodás átláthatóbbá tétele volt. Vannak azonban más, könnyen észrevehető jelek, amelyek megmutathatják, hogy szabad-e vásárolni, vagy sem – ezeket gyűjtötte össze az OTP Ingatlanpont.
Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarország messze vezet a kiadott új lakásépítési engedélyek 2015-höz képest mért növekményében, a tavalyi utolsó negyedéves adatokat tekintve. A dobogóra még Málta és Bulgária fért fel, de ezek az országok meg sem közelítik a hazai értékeket, vagyis a 2015 azonos időszakához képest mért több mint háromszoros szorzót - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
A falvak népességcsökkenésének megállítására a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken, melynek részeként emelik a CSOK összegét azoknál a családoknál, akik 5000 fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak. Az intézkedés várható hatásait az OTP Ingatlanpont is megvizsgálta.
Jól jártak, akik évekkel ezelőtt a XI. kerületi Madárhegyen vásároltak telket, az akkor még beépítetlen részen. Aki így tett, most nagyon jó áron tudja azt továbbadni. Van azonban arra is példa, hogy valaki a felkapott és elegáns II. kerület peremén, befektetési céllal vásárolt telket annak reményében, hogy nyaralóból rövidesen lakóövezetté nyilvánítják a területet. Az átsorolás elmaradt, a telek meg csak nem akar elkelni a várt áron - olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.
Sörbiciklik ide - hangos romkocsmák oda, a pesti "bulinegyed" lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére sem, hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről - derül ki az OTP Ingatanpont elemzéséből.
Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. 2016 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot.
Tovább folytatódhat a lakásárak növekedése és a forgalom élénkülése az ingatlanpiacon - hangzott el az OTP Ingatlanpont mai háttérbeszélgetésén. A szakértők szerint országosan 14 százalékkal emelkedtek az árak 2015 átlaga és 2016 első három negyedévének átlaga között és a gazdasági folyamatok további áremelkedést vetítenek előre.
Szinte az összes megyeszékhelyen élénkült az újépítésű lakások iránti kereslet, derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. A kevés kivétel közé tartozik Salgótarján és néhány délkeleti megyeszékhely (Békéscsaba, Szeged, Szolnok), ahol az érdeklődők számának megugrása még várat magára. A többi nagyvárosban azonban a kínálat nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket, így az sem szokatlan, hogy a lakások már a tervasztalról gazdára találnak.
Az OTP Bank szakértőinek becslése szerint évente megközelítőleg 25 ezer új lakóingatlanra lehet kereslet a következő időszakban. Bár az ingatlanfejlesztést ösztönző lépések hatása legkorábban egy év múlva lesz igazán érezhető, de az építési boom első jelei már most érzékelhetőek. Az OTP Bank 2016. március közepéig több mint 4500 értékesítésre építendő lakás finanszírozási igényét vizsgálta meg; ezek között kisebb, 4-5 lakásos projektek és jelentős, 150-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatóak. A bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.
Az élethelyzetek változása évente 120-150 ezernyi lakóingatlan adásvételét indokolná, ennek a jelentős része azonban az elmúlt években nem materializálódott. 2014-ben viszont az elhalasztott vásárlások végre megjelentek az ingatlanpiacon, a kereslet bővülése pedig bizonyos területeken az árak emelkedését is elhozta - vélik az OTP Ingatlanpont szakértői.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Megosztjuk a 10 éves tapasztalatokat.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
